Egy éve még rendszeresen ugyanaz a jelenet ismétlődött a képzéseinken. A résztvevő kézhez kapta a papíralapú tesztet, kitöltötte, majd következett a pontozás és a számolás. Miközben már a saját eredményére és annak jelentésére lett volna kíváncsi, újra és újra ellenőrizte a számokat: „Biztosan jól adtam össze? Jó helyre írtam a pontokat? Mi van, ha elrontottam, és emiatt teljesen más eredményt kapok?” A fejlődés izgalma helyett egy időre az adminisztráció került a középpontba. Az értékes felismerésre még várni kellett, miközben a csoport lendülete lassan megtört. Pedig egy teszt célja nem az, hogy próbára tegye a résztvevők türelmét vagy számolási pontosságát, hanem az, hogy tükröt tartson, kérdéseket indítson el, és segítsen jobban megérteni önmagukat.
A tréner eközben figyelte az órát és a csoportot. Tudta, hogy a program következő, valóban fontos részére szükség lenne az eredményekre, de azt is látta, hogy mindenki más tempóban halad. „Mennyi időt hagyjak még? Vajon mindenki jól számolt? Hogyan készítsek ebből gyorsan olyan csoportképet, amiről közösen is érdemes beszélni?” Ha összehasonlítható eredményeket szeretett volna, további gyűjtés, összesítés és számolás következett. Mire elkészült, könnyen elveszhetett az a pillanat, amikor a csoport figyelme és kíváncsisága a legerősebb volt. A trénernek választania kellett: ragaszkodik az eredeti menetrendhez, vagy az adminisztráció miatt rövidít meg egy értékes beszélgetést. Egyik sem jó döntés, ha emberek fejlesztéséről van szó.
A képzés után a feladatok egy része a back office-nál landolt. Jelenléti ívek, kézzel írt nevek, hiányzó adatok, nehezen olvasható bejegyzések és újabb rögzítendő információk várták a kollégákat. „Mindenki aláírta? Jól olvasom ezt a nevet? Hová kerüljön ez az adat? Miért kell még egyszer begépelnem valamit, amit valaki korábban már leírt?” Sok apró, láthatatlan munkafázis követte egymást. Külön-külön egyik sem tűnt óriási tehernek, együtt azonban rengeteg időt és figyelmet emésztettek fel. Szervezetfejlesztőként egyre többször tettem fel magamnak a kérdést: hogyan beszélhetünk hatékonyságról és folyamatos fejlődésről, ha közben mi magunk is ennyi felesleges lépést tartunk életben? Nem voltunk elég „Lean-ek”, miközben sokkal többre lettünk volna képesek.
Ebből a felismerésből indult el a Sämling Solution app fejlesztése. Kezdetben csak néhány helyzetben használható, opcionális segédeszköznek szántam, de a fejlesztés olyan lett, mint a hegyről elindított hógolyó: minden megoldott probléma újabb lehetőséget mutatott meg, a rendszer pedig egyre nagyobbá és erősebbé vált. Ma a résztvevő a telefonján tölti ki a tesztet, és azonnal látja a saját eredményét. A tréner vagy tanácsadó egyetlen mozdulattal kivetítheti a csoport anonim, összesített képét, így a várakozás helyét rögtön átveheti az együttműködést fejlesztő beszélgetés. A trénerek önállóbbá, a folyamatok gyorsabbá, az adminisztráció pedig rugalmasabbá vált. A Sämling Solution Tréning-app ezért nem egy újabb, sablonos LMS: egy velünk együtt fejlődő szakmai eszköz, amely lehetővé teszi, hogy akár menet közben is alkalmazkodjunk az adott helyzethez és az ügyfél igényeihez.
Egy olyan jövőt építünk vele, amelyben a fejlesztési program adminisztrációja egy szempillantás alatt megtörténik, és csupán leheletnyi teher marad – hogy az idő és a figyelem végre arra jusson, amiért valójában együtt dolgozunk: az emberek és a csapatok fejlődésére.
Mesterséges intelligencia üzletágvezető, tréner, tanácsadó, coach
